Egy védőkesztyű, védőszemüveg vagy munkavédelmi lábbeli önmagában még nem jelent megfelelő védelmet. Az számít, hogy a tényleges munkafeladathoz, a feltárt veszélyekhez és a viselőjéhez illeszkedik-e.
A munkáltatók gyakran úgy gondolják, hogy az egyéni védőeszközök biztosítása egyszerű beszerzési kérdés. Pedig a valódi kérdés nem az, hogy „milyen védőeszközt vásároljunk?”, hanem az, hogy „milyen veszélyek ellen, melyik munkakörben, milyen munkafolyamat során kell védekeznünk?”
A ZJ Projekt Kft. szerint a hatékony munkavédelem alapja a vállalkozás tényleges működésének megismerése. Ez az egyéni védőeszközök kiválasztásánál is elengedhetetlen.
1. Miért nem elegendő minden dolgozónak ugyanazt a védőeszközt adni?
Ugyanazon vállalkozáson belül is eltérő kockázatokkal találkozhatnak a munkavállalók. Egy raktári anyagmozgató, egy karbantartó és egy hegesztő más-más veszélyeknek lehet kitéve. Ráadásul egyetlen munkakörben is többféle tevékenység fordulhat elő.
Például egy karbantartó végezhet mechanikai szerelést, vegyszeres tisztítást és időnként zajos munkát. Ezekhez nem feltétlenül ugyanaz a kesztyű, szemvédelem vagy hallásvédelem szükséges. A védőeszköz kiválasztásának alapja mindig a konkrét veszély és a tényleges feladat.
Fontos: a munkakör megnevezése önmagában nem elegendő. A munkakörön belüli részfeladatokat, munkakörülményeket és rendkívüli tevékenységeket is vizsgálni kell.
2. Ki adja meg a munkaköröket és a tényleges munkafeladatokat?
A munkáltató, illetve az általa kijelölt vezető adja meg a munkakörök, feladatok és munkafolyamatok valós adatait. Ő ismeri a vállalkozás szervezetét, az alkalmazott technológiákat, a gépeket, a felhasznált anyagokat és azt, hogy a dolgozók a gyakorlatban milyen tevékenységet végeznek.
A munkavédelmi szakembernek ezért pontos tájékoztatásra van szüksége. Különösen fontos jelezni:
- milyen munkakörök vannak, és ezekben milyen részfeladatokat végeznek;
- milyen gépekkel, szerszámokkal és anyagokkal dolgoznak;
- milyen gyakran és mennyi ideig áll fenn az egyes veszélyeknek való kitettség;
- van-e kültéri, magasban, zajban, porban vagy vegyi anyagok közelében végzett munka;
- milyen alkalmi, helyettesítési vagy karbantartási feladatok fordulnak elő.
Ha a munkáltató csak egy általános munkakörlistát ad át, a szakember könnyen nem kap teljes képet a tényleges kockázatokról.
3. Ki határozza meg, milyen egyéni védőeszköz szükséges?
Az egyéni védőeszközök kiválasztása nem pusztán a cégvezető vagy a beszerző döntése. A munkáltató felel a megfelelő védelem biztosításáért és az egyéni védőeszköz-juttatás belső rendjének írásbeli meghatározásáért. A juttatási rend meghatározása munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység, amelyhez a megfelelő szakembereket be kell vonni.
A munkavédelmi és munkaegészségügyi szakemberek a kockázatértékelés, a munkakörülmények és az eszközök védelmi tulajdonságai alapján segítenek meghatározni, hogy mely tevékenységhez milyen védőeszköz szükséges. A kiválasztásnál figyelembe kell venni az alkalmazhatóságot, a kompatibilitást és az egyéni adottságokat is.
A szerepek röviden: a munkáltató megadja a valós munkaköröket és munkafolyamatokat; a jogosult szakemberek elvégzik a szükséges szakmai értékelést és közreműködnek a juttatási rend kialakításában; a munkáltató gondoskodik annak alkalmazásáról és a megfelelő védőeszközök biztosításáról.
Fontos, hogy az egyéni védőeszközök alkalmazása nem helyettesíti a veszélyek megszüntetését, illetve a kollektív műszaki és szervezési megelőző intézkedéseket, amikor azok megvalósíthatók.
4. Miért érdemes bevonni a munkavállalókat a kiválasztásba?
A munkavállaló nap mint nap viseli a védőeszközt, ezért értékes visszajelzést tud adni arról, hogy az mennyire illeszkedik, akadályozza-e a mozgást, párásodik-e a szemüveg, vagy a kesztyűben megfelelően meg tudja-e fogni a szerszámot.
Amikor lehetséges, érdemes több, az adott veszély ellen megfelelő védelmet nyújtó típust kipróbáltatni a dolgozókkal. Így a szakmailag megfelelő lehetőségek közül kiválasztható az, amely a munkavégzés során jobban használható.
Mire figyeljünk a próba során?
- Méret és illeszkedés: nem csúszik-e le, nem szorít-e, megfelelően állítható-e?
- Komfort: viselhető-e a feladat teljes időtartama alatt?
- Munkavégzés: megmarad-e a szükséges látótér, kézügyesség és mozgásszabadság?
- Együtt használhatóság: a szemüveg, sisak, hallásvédő és légzésvédő nem zavarja-e egymás védelmi működését?
- Visszajelzés: a dolgozó tapasztalatai alapján kell-e más méretet vagy megfelelő alternatív típust választani?
A kényelem fontos szempont, de soha nem írhatja felül a szükséges védelmi szintet. A kipróbálás nem helyettesíti a szakmai kiválasztást, és egyes eszközöknél – például bizonyos légzésvédőknél – külön illeszkedés-ellenőrzés is szükséges lehet.
5. Mit tartalmazzon az egyéni védőeszközök juttatási rendje?
A vállalkozásra szabott, írásos juttatási rendnek egyértelművé kell tennie, hogy mely munkakörben, mely tevékenységhez, milyen veszély ellen és milyen védelmi követelményeknek megfelelő eszközt kell biztosítani és használni.
Ki kell térni a védőeszközök rendelkezésre bocsátásával, használatával, ellenőrzésével, karbantartásával, tisztításával és cseréjével kapcsolatos szabályokra is. A munkavállalóknak érthető tájékoztatást és szükség szerint gyakorlati oktatást kell kapniuk.
Nem elegendő például annyit írni, hogy „védőkesztyű kötelező”. A kesztyű megfelelő típusa attól függ, hogy mechanikai, vegyi, hő- vagy más veszély ellen kell-e védelmet nyújtania.
6. Mikor kell újra átgondolni a védőeszközöket?
A juttatási rendet és a kiválasztott eszközök megfelelőségét érdemes felülvizsgálni, ha a vállalkozás új gépet vagy anyagot vezet be, megváltozik egy munkafolyamat, új feladat kerül egy munkakörbe, vagy baleset, veszélyes esemény, illetve munkavállalói visszajelzés hiányosságra utal.
A változásokat a munkáltatónak időben jeleznie kell a munkavédelmi szakember felé. A szükséges kockázatértékelési felülvizsgálat és a védőeszközök újbóli értékelése segíthet megelőzni, hogy a korábban megfelelő felszerelés az új körülmények között már elégtelen védelmet nyújtson.
7. A megfelelő védőeszköz nem kiadás, hanem megelőzés
A munkakörre és feladatra szabott egyéni védőeszköz-juttatás hozzájárulhat a munkabalesetek és az egészségkárosodások megelőzéséhez. A munkavállalók bevonása pedig javíthatja az eszközök elfogadottságát és következetes használatát.
Az eredményes munkavédelem nem a sablonoknál, hanem a valós munkavégzés megismerésénél kezdődik.